Torockón kétszer kel fel a nap. De nem ez a legizgalmasabb dolog a Székelykő lábánál elterülő falu esetében.
A torockói jobbágy jobban élt, mint máshol a szabad ember, gazdagságukat a mesterségbeli tudásnak köszönhették és annak, hogy nemcsak bányászták a vasat, hanem ők maguk értékesítették a belőle készült portékákat. A közösség mégis szabadságra, adómentességre vágyott, az ehhez való jogukat pedig több különböző módon próbálták bizonyítani.
Találtak ehhez egy “középkori” szabadságlevelet, aminek a hitelességét aztán másfél századon át próbálták bizonyítani.
Kik élnek a Székelykő lábánál és miért nem székelyek? Hogyan határozza meg egy közösség identitását egy hamis okirat, és hogyan gyűrűzik be az identitáskeresés az épített örökségbe? A festői szépségű Torockó fehérre meszelt házai között keressük a feltett kérdésekre a választ a Hetedhét legújabb epizódjában. Ebben segít Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi oktató, akivel arról is beszélgettünk, hogyan sikerült Torockó látképét megőrizni olyannak, amilyen.
0:00 Intro: na de hol van Vikiiii?
1:38 Székelyek laknak-e a Székelykő lábánál és ha nem akkor kik?
7:32 Álláshirdetés: vasbányászokat keresünk!
11:45 Vasérctől az ekevasig vezet a gazdagság útja
15:54 A szomszéd fűje és szabadságjoga
23:36 Egy igazi történelmi krimi, ármánykodással, külföldi befolyással, profi hamisítókkal
30:57 Az én házam, az én váram, az én identitásom
40:52 Mindenki tudja hol a helye
49:07 „Nem volt tehetségünk új házat építeni." Szerencsére.
56:32 Torockó, ahol az egész falu műemlék
1:03:39 Identitásképlet: a somodi kalács mellett az épületnek is helye van
Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.
Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: https://bit.ly/4ijEBNz
Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: bit.ly/4gXhJns